Dec. 11-én a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) központi vezetőségének ülésén Adrian Nastase kijelölt kormányfő ismertette a kabinet összetételét. A külügyminisztériumot Mircea Geoana, az európai integrációs minisztériumot Hildegard Puwak, a pénzügyminisztériumot Mihai Tanasescu, a honvédelmi minisztériumot Ioan Mircea Pascu, a belügyminisztériumot Ioan Rus, az igazságügyi minisztériumot Rodica Stanoiu, a fejlesztési minisztériumot Leonard Cazan, az ipari minisztériumot Dan Ioan Popescu, a mezőgazdasági minisztériumot pedig Ilie Sarbu vezetné. A környezetvédelmi tárca élére Aurel Constantin, a turizmushoz Dan Matei Agaton, a közlekedéshez Miron Mitrea, a munkaügyhöz Marian Sarbu, a tanügyhöz Ecaterina Andronescu, a művelődéshez Razvan Theodorescu, az egészségügyhöz pedig Daniela Bartos kerül. További miniszterek és kormánytisztségviselők: Dan Nica, kommunikációs miniszter, Octav Cosmanca közigazgatási miniszter, Acsentie Gaspar, a parlamenttel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter, Vasile Dancu kormányszóvívő. Vasile Puscasra az európai uniós csatlakozással megbízott tárgyalócsoport vezetését bízták. /Végleges formát öltött a Nastase-kormány. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./
2001. március 8.
Márc. 7-én a parlament együttes ülésen vitatta meg az állami titoktartás, valamint az idegenrendészeti törvényről készült egyeztető bizottsági jelentést. A parlamenti vitán részt vett Adrian Nastase kormányfő, Hildegard Puwak integrációs, Rodica Stanoiu igazságügyi, Ioan Mircea Pascu honvédelmi, Aurel Constantin Ilie környezetvédelmi, Dan Ioan Popescu ipari, Ecaterina Andronescu tanügyi, Daniela Bartos egészségügyi és Octav Cozmanca közigazgatási miniszter is. Az ülésen először az állami titoktartásról szóló jelentést vitatták meg. A szünetet a Demokrata Párt (DP) és az RMDSZ kérésére rendelték el, ugyanis mindkét párt képviselői úgy vélték, hogy az említett jogszabályt a közérdekű információk hozzáférhetőségéről rendelkező törvénnyel egy időben kellett volna megvitatni. A két párt képviselői azt is kifogásolták, hogy a kormány az egyeztetés után újabb módosító javaslatokat terjesztett elő, amelyeket a parlament plénumának kellett megtárgyalnia. Adrian Nastase kormányfő arra kérte a testületet, hogy fogadja el az állami titoktartás törvényét, amely feltétlenül szükséges ahhoz, hogy Románia lekerüljön a vízumköteles országok listájáról és mielőbb csatlakozzon az Európa Unióhoz. Az állami titoktartás törvénye, többek között, előírja, hogy az államtitok védelme állampolgári kötelesség, amely kifejezi az ország iránti hűséget. /Vita az állami titoktartásról és az idegenrendészetről Mindkét jogszabály Románia euroatlanti integrációját segíti elő. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8 A kormányfő kijelentette: alaptalan a gyanú, miszerint a titokvédelemről szóló törvény növelné a Román Hírszerző Szolgálat hatáskörét. A két ház elfogadta az idegenrendészeti törvényt is. A jogszabály többek között kimondja, hogy a 15 napnál több időt Romániában töltő külföldit a házigazdája köteles bejelenteni a rendőrségen. /Ismét kötelező a külföldiek bejelentése. Elfogadták a titoktörvényt. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 8./ / Márc. 7-én fogadta el a parlament két háza a titoktörvényt. Eszerint "minden állampolgárnak kötelessége az államtitok megőrzése, bármilyen módon jut is birtokába". Államtitoknak számítanak a hadititkok, a hadsereg felépítésével, tevékenységével kapcsolatos információk, a távközlési rendszerek felépítése, a földtani, ásványtani tanulmányok, a nemzetbiztonsággal kapcsolatos tudományos, gazdasági tevékenységek. A jogszabály értelmében minden alkalmazott, aki államtitok birtokába jut, köteles ezt felettesének jelenteni, aki majd ennek alapján értesíti a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) illetékeseit. A törvény hatályba lépésével jelentősen gyarapszik a SRI hatásköre is. A hírszerzők feladata lesz ellenőrizni az államtitok megőrzésének módját, a SRI fogja véleményezni a kinevezéseket is az olyan személyek esetében, akik munkájuk által államtitkok birtokába juthatnak. A törvény értelmében tíz évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható az, aki államtitkot nyilvánosságra hoz. Bár az RMDSZ-képviselők többsége megszavazta a tervezetet, Toró T. Tibor képviselő felsorolta fenntartásait a törvény szövegével szemben. Mint mondta, a titoktörvény elfogadását egy olyan jogszabálynak kellett volna megelőznie, amely az információhoz való jogot biztosítja. A törvény hibája, hogy nem ad lehetőséget jogorvoslatra azoknak, akiket a törvényre hivatkozva korlátoznak az információhoz való jogukban. És nem utolsósorban - mutatott rá az RMDSZ-es képviselő - a törvény olyan jogokkal ruházza fel a SRI-t, amelyek valójában meghaladják hatáskörét. /E. Ferencz Judit: Tovább bővül a SRI hatásköre. Újra jelenteni kell a külföldi látogatókat. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./
2001. április 21.
Ápr. 20-án ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács, amelynek napirendjén a saját működését szabályozó törvénytervezet, a rendőrség működését szabályozó törvénytervezet, illetve a nemzetbiztonsági törvénytervezet szerepel. A Ion Iliescu vezette testület meghallgatja ugyanakkor a nemzetvédelmi minisztérium, a belügyminisztérium, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/, a Külföldi Hírszerző Szolgálat /SIE/, illetve a kormányőrség beszámolóját múlt évi tevékenységükről. A tanácskozáson részt vesz, többek közt, Adrian Nastase kormányfő, Ioan Talpes, a nemzetbiztonsági kérdésekben illetékes elnöki tanácsos, Mircea Geoana külügyminiszter, Ioan Mircea Pascu nemzetvédelmi miniszter, Ioan Rus belügyminiszter, Dan Ioan Popescu, az ipari tárca vezetője, Gheorghe Fulga és Radu Timofte, a külföldi, illetve a román hírszerzés vezetője, Rodica Stanoiu igazságügyminiszter. A nemzetbiztonsági törvénytervezetben szereplő "információs közösség" kialakításáról Iliescu kijelentette: "Nem vagyok híve ennek az elképzelésnek, amely nagyon zavarkeltő, és azt a látszatot kelti, mintha egy újabb Szekuritátét akarnánk létrehozni". Ez olyan szerv lenne, amelynek fennhatósága alá kerülne valamennyi hírszerzési feladatokat ellátó egység. /Ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./
2001. május 8.
Az európai integráció és a jogharmonizáció kérdéseiről tanácskoztak a május 7-én Debrecenben megkezdődött kétnapos magyar-román jogásztalálkozó résztvevői. A tanácskozás megnyitásakor Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter rendkívül jelentősnek minősítette a két ország jogászainak párbeszédét. Emlékeztetett rá: mindkét ország aláírta és ratifikálta az Emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményt. Tájékoztatása szerint az európai emberi jogok bíróságához 1998 és 2001 január vége közötti időszakban Magyarországról 676, Romániából 3.352 panasz érkezett. Elmarasztaló ítélet Magyarország esetében kettő, Románia tekintetében öt született. "Az európai bíróság előtt jelenleg 254 magyar és 838 román ügy van folyamatban, ami azt is jelenti, hogy jól működik az európai emberi jogok bírósága" - mondta a magyar miniszter asszony. Rodica Stanoiu román igazságügy-miniszter a Románia és Magyarország közötti együttműködés fontos lépésének nevezte a debreceni jogásztalálkozót, történelmi vállalkozásnak minősítve az Európai Unió kiterjesztési folyamatát. /Magyar-román jogásztalálkozó Debrecenben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./ Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter Debrecenben megkezdődött magyar-román jogásztalálkozó keretében megtartott kétoldalú miniszteri konzultáció után román kollégájával közös sajtótájékoztatóján a készülő státustörvényről kijelentette: az nem változtatja meg a határon túl élő magyarság jogállását, hanem a számukra nyújtott kedvezményekkel éppen a helyben maradásukat segíti. Stanoiu asszony úgy nyilatkozott: aggódik a magyar igazolvány miatt. Véleménye szerint "a magyar hatóságoknak együtt kell működniük a román féllel a határon túli magyarok státusára vonatkozó törvény tekintetében". /Magyar-román igazságügy-miniszteri találkozó Kerülték a státustörvény témáját. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./
2001. június 6.
Lucian Mihai, az Alkotmánybíróság volt elnöke az elmúlt héten személyes okokra hivatkozva beadta lemondását mind az elnöki, mind pedig az alkotmánybírói tisztségéből. Helyébe, az alkotmánybírói tisztségbe Rodica Stanoiu igazságügyminiszter férjét, Serban Viorel Stanoiu ügyvédet nevezte ki Ion Iliescu államfő. Az új bíró kinevezése elődje mandátumának még fennmaradt idejére szól, 2007. július 13-ig, és az esküt, három új bíróval együtt jún. 7-én teszik le. Az RMDSZ részéről Székely Ervin, a Demokrata Párt részéről pedig Emil Boc képviselők bírálták Ion Iliescu döntését, hogy az igazságügyminiszter férjét nevezte ki alkotmánybírónak, és ezt politikai szempontból "szerencsétlen megoldásnak" tartották. Székely Ervin szerint rossz hatása lesz annak, hogy a romániai bírósági rendszer élén egy család két tagja áll. A demokrata képviselő szerint ezzel a kinevezéssel visszatértek a kommunista időkbeli gyakorlathoz, amikor "családban kormányoztak", a politikai tisztségeket pedig örökölték, átadták és nem pedig megszerezték. Az Alkotmánybíróság kilenc tagja titkos szavazással választja ki soraiból az elnököt. /Az igazságügyminiszter férjét nevezték ki alkotmánybírónak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./
2001. július 10.
Az európai kisebbségek identitásának védelmét szolgáló kedvezmények általános összehasonlító elemzésére vonatkozó magyar kezdeményezést fogadta júl. 8-án az Európa Tanács Velencei Bizottsága, szemben azzal a román javaslattal, amely csak a magyar státustörvény vizsgálatára irányult. A Velencei Bizottság - hivatalos nevén az Európa Tanács Joggal a Demokráciáért Európai Bizottsága - az Európa Tanács tagországainak neves jogi szaktekintélyeiből álló testület. /Státustörvény. Elfogadták a magyar kezdeményezést. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./ Rodica Stanoiu igazságügyi miniszter szerint nem lehet arról beszélni, hogy a Velencei Bizottság elutasította volna a magyar státustörvénnyel kapcsolatban előterjesztett román kormányfői javaslatot. A miniszter, aki részt vett a bizottság munkájában kijelentette, hogy a bizottság úgy döntött: egy munkabizottság július végéig megvizsgálja azokat az érveket, amelyeket Adrian Nastase miniszterelnök, illetve Martonyi János magyar külügyminiszter terjesztett elő, s ennek alapján októberre elkészíti jelentését. Horváth Gábor magyar külügyi szóvivő kiemelte: tény, hogy a Velencei Bizottság olyan javaslatot fogadott el, amely összeurópai kitekintésben vizsgálja majd meg a kisebbségek identitásának védelmét és ápolását célzó európai jogi szabályozást és gyakorlatot. A bizottság nem hozott olyan döntést, ami csak a magyar törvényt lett volna hivatott vizsgálni, fejtette ki Horváth Gábor. /Újabb román-magyar nézeteltérés forrása a Velencei Bizottság jelentése. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./
2001. október 16.
Okt. 15-én a szenátushoz megérkezett Corneliu Vadim Tudor szenátornak, a Nagy-Románia Párt elnöke mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozó kérelem, amelyet Rodica Stanoiu igazságügyminiszter nyújtott be. Tudor mentelmi joga - ismételt - megvonásának kezdeményezését az váltotta ki, hogy a szenátor megvádolta az államfőt: tudtával Románia területén a Hamász palesztin terrorista szervezet embereit képezték ki. Az ügyészek megállapították, hogy a vád alaptalan. Tudor mentelmi jogának a megvonását visszaélésnek tartja. Ellene az elmúlt törvénykezési ciklusban már hét alkalommal kérték a mentelmi jog felfüggesztését, de ezek a kísérletek mindig elakadtak az akkor ellenzékben levő, jelenlegi Szociáldemokrata Párt vétóján. /C. V. Tudor mentelmi jogának felfüggesztését kéri az igazságügyminiszter is. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./
2001. október 29.
Dávid Ibolya igazságügy-miniszter okt. 28-án Kolozsvárra érkezett, ahol háromnapos magyar-román jogásztalálkozón vesz részt, amelynek témája a korrupció megelőzésében és leküzdésében való nemzetközi jogi együttműködés. Kijelentette: "Nagyon örülök, hogy Kolozsvár a konferencia helyszíne, mert egyike azon erdélyi városoknak, amely a szívemhez legközelebb áll. Nemcsak azért, mert itt van Mátyás király szülőháza és a Szent Mihály templom, hanem azért is, mivel Kolozsvár az erdélyi szellemi élet központja." Okt. 29-én Dávid Ibolya kétoldalú megbeszélést folytat román partnerével, Rodica Stanoiu igazságügy-miniszterrel. /Dávid Ibolya igazságügy-miniszter Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./
2001. október 30.
Dávid Ibolya magyar és Rodica Stanoiu román igazságügyi miniszter is részt vesz az okt. 29-én kezdődött magyar-román jogásztalálkozón Kolozsváron, melynek témája a korrupció megelőzésében és leküzdésében folytatott nemzetközi jogi együttműködés. Dávid Ibolya cáfolta Ioan Rus belügyminiszter korábbi vádjait, miszerint a magyar állam "belső anyaországot" akar létrehozni a Székelyföldön. Rodica Stanoiu tárcavezető szerint Rus a kormány álláspontját hangoztatta, a státustörvény pedig nyugtalanságot kelt Romániában. Dávid Ibolya Kolozsváron kifejtette, Ioan Rus kijelentései nem igazak, és amint a Velencei Bizottság jelentéséből is kitűnik, a magyar kormány felelősséget vállalhat a határokon túl kisebbségben élő magyarokért. "Számomra a bukaresti kormány véleménye releváns. Remélem, a belügyminiszter kampányelemeket és politikai túlzásokat tartalmazó kijelentése magánvélemény - nyilatkozta a kincses városban Dávid Ibolya. "Egy dologban azonban egyetértek a belügyminiszterrel: el kell jutni odáig, hogy ne legyen tilos arról beszélni, Erdély évszázadokon keresztül európai térség volt, jelenlegi küldetése pedig az, hogy az egész román térség európai integrációjának motorja legyen. Erdély ugyanis az a kapu, amelyen az európai gazdaság belép Romániába." Mint a magyar igazságügyi tárca vezetője elmondta, kívánatos lenne a gazdasági és politikai kérdéseket egymástól különállóan kezelni. Dávid Ibolya leszögezte: nem szabad elfelejteni, hogy a Velencei Bizottságnak a kisebbségi jogok területén nagy előrelépést jelentő jelentése nemcsak Romániáról és Magyarországról szól, hanem több ország kisebbségi problémáit foglalja össze. "Nem vitás, hogy az anyaországnak jogában áll foglalkozni nemzettársai identitásával és gondjaival" - mutatott rá az igazságügyi miniszter, aki örömmel üdvözölné, ha Románia a határain túl élő románoknak is kedvezményeket biztosítana. "Békés megoldást akarunk - nyilatkozta a miniszter asszony. "A magyar kormány azt szeretné, ha a törvényt közösen töltenénk ki tartalommal, a közös munkához azonban nyugodt légkörre van szükség." Rodica Stanoiu román igazságügyi miniszter nem volt hajlandó kommentálni Ioan Rus kijelentéseit. A kedvezménytörvénnyel kapcsolatban Stanoiu elmondta, Románia is foglalkozik a határain túl kisebbségben élő románokkal, mindezt azonban a megengedett keretek között teszi. "A magyar státustörvény nyugtalanságot keltett Romániában, amelyet ha a román kormány véleményének figyelembe vétele nélkül alkalmaznak, mindenképp alapvető változásokat idéz elő az Erdélyt érintő stratégiában" - nyilatkozta a román igazságügyi miniszter. /Lázár Lehel: Dávid: Erdélyen keresztül Európába. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./
2001. december 12.
Büntető eljárást indítanak Muresan Ioan volt mezőgazdasági miniszter ellen. Rodica Stanoiu igazságyügyi miniszter jóváhagyta Muresan Ioan volt mezőgazdasági miniszter elleni büntető eljárás elkezdésére vonatkozó kérelmet. Muresan 1999-ben részt vett egy ügylet lebonyolításában, amelynek során több ezer tonna olaj került az állam tulajdonából egy Konstanca megyei magáncéghez. /Büntető eljárás Ioan Muresan ellen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./
2001. december 19.
Rodica Stanoiu igazságügyminiszter meggyőződését fejezte ki, hogy a legfőbb ügyészség "kiegyensúlyozott és észszerű" következtetésekre jut a himnuszüggyel kapcsolatban. A dec. 17-i román sajtó azt írta, hogy Rodica Stanoiu "elhatárolódott az ügyészségtől", amikor a parlamentben azt mondta, hogy az ő véleménye szerint a magyar himnusz eléneklését az SZKT-ülésen nem lehet a román nemzeti szimbólumok megsértéseként értelmezni. Erre a sajtóhírre célozva a román igazságügy-miniszter dec. 18-i nyilatkozatában már úgy fogalmazott: fel sem merült az, hogy tárcája elhatárolja magát az ügyészségtől. "Az ügyészségnek joga és kötelessége hivatalból eljárnia minden olyan jelzésre, amely törvényszegésre utalhat" - mondta a miniszter asszony. - Románia legfőbb ügyésze nevetségessé tette magát a magyar himnusz eléneklése miatt az RMDSZ elleni bűnügyi vizsgálat elrendelésével - írta az Adevarul. Szomorúnak nevezte, hogy "Nastase örül egy ostobaságnak". A lap ugyanis "világos, de ostoba törvénynek" tartja azt a most végrehajtási utasításokkal felmelegített 1994-es román jogszabályt, amely tiltja az idegen himnuszok éneklését. - Nem a magyaroktól kell félteni Románia jelképeit, hanem "a politikai tőkére éhes demagógoktól", "a román parlamentben helyet foglaló és máról holnapra meggazdagodott szélhámosoktól és csalóktól", akik nemzetiségi hovatartozásuktól függetlenül lépten-nyomon meggyalázzák Románia jelképeit - mutatott rá a román lap. A Ziarul Politic és a Jurnalul National a magyar kedvezménytörvénnyel hozta összefüggésbe azt, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa legutóbbi marosvásárhelyi ülésének a küldöttek elénekelték a magyar himnuszt és ugyanaznap az RMDSZ képviselője nem írta alá azt a kolozsvári nyilatkozatot, amelyet a romániai nemzetiségi szervezetek fogadtak el az ország EU-integrációs törekvéseinek támogatásáról. A lapok szerint a román hatalomnak, hogy "ostobán reagált". - Az RMDSZ Nemzetépítő Platform (NÉP) beigazoltnak látja azt a program célkitűzést, hogy törvényileg kell szabályozni a Romániában élő magyar nemzeti közösség nemzeti szimbólumainak használatát. /Adevarul: Nem az RMDSZ-től kell félteni a román nemzeti jelképeket. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./
2002. július 12.
Több év eltelt azóta, hogy a szekuritáténak, mint politikai rendőrségnek a leleplezéséről szóló törvény életbe lépett, amióta az érintettek vagy érdekeltek tanulmányozhatják a róluk készített iratcsomókat és jelentéseket. Ion Iliescu államfőnek nincs dossziéja. A hírszerző szolgálat állítólag még az 1990-es évek elején több iratcsomót elégetett, megsemmisített, 10-15 dossziét pedig államtitokként kezel, és azt továbbra is a szekuritáté irattárában őrzik. Nem rendelkezik semmilyen dossziéval Adrian Nastase kormányfő és Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke sem. A politikusok nem tolongtak azért, hogy megtudják szekus dossziéjuk tartalmát. Victor Ciorbea még gondolkozik, hogy kikéri-e, Theodor Stolojan volt miniszterelnököt nem érdekli egy esetleges dosszié létezése, és megelégszik az irattárat tanulmányozó bizottság (CNSAS) róla adott értékelésével, miszerint nem kollaborált a szekuritátéval. A Liberális Párt elnöke, Valeriu Stoica nem akarja megtudni a róla jelentést készítők nevét. Hasonló a magatartása Valeriu Tabaranak, a Nemzeti Egységpárt (PUNR) alelnökének, Constantin Dudu Ionescunak, a Nemzeti Parasztpárt titkárának és Dinu Patriciunak, a Liberális Párt alelnökének is. Petre Roman sem látta a dossziéját, mert az (már) nem létezik. Az egykori miniszterelnök azonban biztos abban, hogy megfigyelték. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint dossziéját alaposan "átfésülték", mivel annak tartalmából egyszerűen nem lehetett kideríteni azoknak a személyeknek a nevét, akik követték és jelentést készítettek róla. A volt Securitate leginkább Corneliu Coposut figyelte, a néhai politikusról 19 kötetnyi jelentést készítettek. A megfigyeltek között van Ion Diaconescu, Constantin Ticu Dumitrescu, Radu Timofte (a hírszerző szolgálat /SRI/ igazgatója, mivel annak idején lánytestvére külföldre szökött), Rodica Stanoiu igazságügyi-miniszter, Ion Caramitru, Smaranda Dobrescu egykori munkaügyi miniszter, sőt, még Adrian Paunescu is, akit a jelentésekben "amerikainak" vagy "szerkesztőnek" becéztek. A lap szerint a szenátor több millió lejre készíttetett másolatot a dossziéjáról. Azok között, akik már áttanulmányozták iratcsomóikat, a lap megemlíti Tőkés László püspököt és Doina Corneát is. /Sok politikust nem érdekel a szekus-dossziéja. A hírszerző szolgálat több iratcsomót államtitokként kezel. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./
2002. október 31.
Rodica Stanoiu román igazságügy-miniszter okt. 30-án Gyulán részt vett nyolcadik alkalommal megrendezett magyar-román jogásztalálkozón. Előtte találkozott Kreszta Trajánnal, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnökével, aki felvetette vendégének, hogy a román kisebbségi önkormányzatokba az idei választásokon nemcsak román származású jelöltek kerültek be. Tárgyalása során felvetette ezt a kérdést vendéglátójának, Bárándy Péter magyar igazságügy-miniszternek, aki jelezte, hogy a magyar kormány keresi a megoldást. /Magyar-román igazságügy-miniszteri találkozó Gyulán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./
2003. június 5.
A képviselőház jogi bizottsága méltánytalannak tartja az Igazságügyi Minisztérium vádjait, miszerint a testület hibájából nyert pert a strasbourgi emberjogi bíróságon az a román ügyvéd, akit megkínoztak a nagyváradi börtönben - közölte Székely Ervin, a jogi bizottság RMDSZ-es tagja. A tárca szóvivője szerint azért kell negyvenezer euró kártérítést kifizetnie a román államnak, mert a képviselőház még mindig nem fogadta el a perrendtartási törvénykönyv módosítására vonatkozó minisztériumi javaslatokat. "Ez a vád képtelenség - mondta Székely Ervin. - Ezért elhatároztuk, felkérjük Rodica Stanoiu miniszter asszonyt, fáradjon a bizottság elé. Kíváncsiak vagyunk, egyetért-e a szóvivő által mondottakkal." Az RMDSZ-es képviselő kijelentette, maga a minisztérium volt a jogszabály elfogadtatásának a késleltetője, mert számtalanszor visszavonta módosító javaslatait. Máj. 4-én a jogi bizottság védelmére sietett Viorel Hrebenciuc, a képviselőház kormánypárti alelnöke is, aki közleményben ítélte el az Igazságügyi Minisztérium érvelését. /Cseke Péter Tamás: Megdorgálták Rodica Stanoiut. = Krónika (Kolozsvár), jún. 5./
2003. június 17.
A kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt Állandó Bizottsága máj. 16-án döntött a kormányátalakításról. Az Adrian Nastase pártelnök által vezetett ülésen úgy döntöttek, hogy az eddigi 22 minisztérium helyett 14 marad. Ennek értelmében Adrian Nastase miniszterelnök kormányában részt vesz Dan Ioan Popescu gazdasági és kereskedelmi miniszter, Mihai Tanasescu pénzügyminiszter, Ilie Sirbu mezőgazdasági, erdészeti, vízügyi és környezetvédelmi miniszter, Ioan Mircea Pascu honvédelmi miniszter, Miron Mitrea szállításügyi, építkezésügyi és turisztikai miniszter, Dan Nica távközlési miniszter, Hildegard Puwak európai integrációs miniszter, Razvan Teodorescu kulturális és vallásügyi miniszter, Rodica Stanoiu igazságügyminiszter, Elena Dumitru, munkaügyi és családügyi miniszter, Alexandru Atanasiu oktatási, ifjúsági és kutatásügyi miniszter, Ioan Rus közigazgatási és belügyminiszter, Mircea Goana a külügyminiszter, Mircea Beuran egészségügyi miniszter, Serban Mihailescu, kormányfőtitkár. További hat tárcanélküli miniszterről is döntés született Gabriel Oprea, Eugen Dijmarescu, Vasile Puscas, Marian Sirbu, Ionel Blanculescu és Acsinte Gaspar személyében. /Döntöttek az új kormány összetételéről. Az oktatásügy és az egészségügy új kézbe került. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./
2003. december 17.
Kerekes Károly RMDSZ-képviselő dec. 16-án a képviselőház plénuma előtt politikai nyilatkozatban vetette fel az erdőszentgyörgyi bíróság megnyitása körüli huzavonát. Több mint tíz évvel ezelőtt határozott a parlament arról, hogy Erdőszentgyörgyön bíróságot hoznak létre. 2002-ben befejezték a bíróság és ügyészség épületének felújítását, de azóta is halogatják a két intézmény beindítását, annak ellenére, hogy azt a Marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság jelentésében is szükségesnek tartotta. Kerekes Károly kijelentette: az erdőszentgyörgyi bíróság beindításának legádázabb ellenzője nem más, mint Rodica Stanoiu igazságügyminiszter. A miniszter a témával kapcsolatban 2003. nov. 29-én felvetett kérdését sem méltatta válaszra, bár 15 napon belül köteles lett volna megválaszolni. Kerekes Károly hozzátette: , Stanoiu nem tiltakozik bizonyos kiadványok - Vocea Muresului si Harghitei, Justitiarul - ellen, amelyek hasábjain, "sötét erők mocskos kampányt folytatnak, feszültséget keltve, ellenséges légkört szítva a bírák körül". - Amennyiben a kormány valóban végig akarja vinni a beígért reformot, menesztenie kell az igazságügyminisztert - zárta politikai nyilatkozatát Kerekes Károly RMDSZ-képviselő. /Mózes Edith: Rodica Stanoiu a legádázabb ellenzője az erdőszentgyörgyi bíróságnak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 17./
2004. január 20.
Rodica Stanoiu igazságügyi és Ioan Rus közigazgatási miniszterek lemondását vagy lemondatását kéri a Romániai Helsinki Bizottság emberjogi egyesület (APADOR-CH). A szervezet szerint a két miniszter törvénysértő módon kérés ellenére sem tájékoztatta az állampolgárokat arról, miként használták fel az igazságügyi minisztérium pénzalapjait. A közérdekű információknak számító adatokat kérők nevét a minisztérium a rendőrségnek adta át, kérve személyazonosságuk és lakhelyük lenyomozását. A szervezet a rendőrség tevékenységét is sérelmezi az ügyben.. /Románia rendőrállam. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 20./
2004. március 3.
Ioan Talpes, az államfő bizalmasának államminiszteri kinevezésének a kormánypárton belüli hatalmi harcokra vezethető vissza, és a Ion Iliescu körüli csoport térnyeréséről tanúskodik, ezt állítják egyöntetűen a kommentátorok.. A vitatott múltú elnöki tanácsos megbízása nem a kabinet munkájának hatékonyabbá tételét szolgálja. Székely Ervin RMDSZ-es képviselő is úgy látja: Talpes kinevezésével veszélybe kerülhet a csatlakozási tárgyalások sebességének iránya. Véleménye szerint a román reformfolyamat számára nem biztos, hogy a hírszerzésben tapasztalatot szerző szakemberre van szükség. Iliescu valószínűleg arra készül, hogy a szenátus elnöki tisztségét töltse be a választások után, akkor pedig viszonylag könnyű lesz elérni, hogy Talpesből miniszterelnök legyen, ő pedig megőrizze azt az informális politikai hatalmát, amit 1990 óta gyakorol. Sajtóberkekben szintén felháborodás kísérte a miniszterelnök kijelentését, miszerint a kormányátalakítás nem érintené az EU-jelentésekben Románia számára legtöbb rossz pontot beszerző igazságügyi minisztert, a közismerten Ion Iliescu támogatását élvező Rodica Stanoiut. Az igazságügyi miniszternek olyan kompetenciái vannak, amelyek révén beleszólhat az igazságszolgáltatásba. Az ő javaslatára nevezik ki a főügyészt, ő elnökli a bírák tanácsát, amely javaslatot tesz a bírák kinevezésére, dönt a fegyelmi ügyekről, elmozdításokról, előléptetésekről, ugyanakkor döntő befolyása van az alkotmánybírák kinevezésére is. Viorel Hrebenciuc SZDP-alelnök szerint Talpes ajánlólevele a magas intelligenciahányadosa. /Székely Kriszta: Kormányátalakításnak álcázott bozótharc. Hrebenciuc: Talpes ajánlólevele a magas intelligenciahányadosa. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./
2004. március 5.
Cristian Diaconescu, a külügyminisztérium jelenlegi államtitkára esélyes arra, hogy elfoglalja a leváltott igazságügyi miniszter, Rodica Stanoiu bársonyszékét. A leváltásról 3-i találkozóján döntött Adrian Nastase miniszterelnök és Ion Iliescu köztársasági elnök. Rodica Stanoiu az elnöki tanácsadó testület tagja lesz. /(bgy): Új igazságügyi miniszter. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 5./
2004. március 9.
Megtörtént a kormányátalakítás. A kormánystruktúra három államminiszteri tisztséggel bővült: Dan Ioan Popescu a gazdasági ágazatot, Ioan Rus a közszolgálati szférát irányítja, Ioan Talpes pedig a honvédelmi, EU-integrációs és igazságszolgáltatási tevékenységet koordinálja. A frissen létrehozott kancelláriának nem lesz politikai szerepe, célja a végrehajtó testület munkájának hatékonyabbá tétele. Nastase elmondta, Ion Iliescu elnök elfogadta javaslatát azzal kapcsolatban, hogy Cristian Diaconescu külügyi államtitkár átvegye Rodica Stanoiutól az igazságügyi tárca vezetését. A kormány új tárcával is bővül, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumot Speranta Ianculescu, a Fővárosi Környezetvédelmi Hivatal jelenlegi igazgatója vezeti majd. A Földművelésügyi, Erdőgazdálkodási, Vízügyi és Környezetvédelmi Minisztérium pedig Földművelésügyi, Erdőgazdálkodási és Vidékfejlesztési Minisztériummá alakul, az intézményt továbbra is Ilie Sarbu vezeti. A nevelési, kutatási és ifjúsági tárca Nevelési és Kutatási Minisztériummá alakul át, amelyet továbbra is Alexandru Atanasiu vezet. Ezzel egyidejűleg létrehívják a miniszterelnöknek alárendelt országos ifjúsági ügynökséget. Létrejön továbbá az Országos Turisztikai Hatóság, amelyet várhatóan Nicu Radulescu, a szállításügyi tárca turisztikai főosztályának vezetője irányít majd, tevékenységét Miron Mitrea szállításügyi miniszter koordinálja. A Privatizációs Hatóság beolvad a Bankaktívumokat Értékesítő Hivatalba. Victor Ponta tárca nélküli miniszterként a nemzetközi projektek, az EU-joganyag gyakorlatba ültetését felügyeli. Az új minisztereket márc. 9-én hallgatják meg a törvényhozás szakbizottságaiban, majd a képviselőház és a szenátus együttes ülésen hivatalba iktatja az új kabinetet. – A kormányszerkezet átszervezése nem több szemfényvesztésnél, amivel át akarják verni mind a választókat, mind az Európai Uniót – vélekedett márc. 8-i közös sajtóértekezletén Theodor Stolojan és Traian Basescu, a liberális-demokrata pártszövetség két elnöke. Ioan Talpes jelenlétei a kormányban azt jelenti, hogy Iliescu elnöknek sikerült ellenőrzése alá vonni a kormányt is. Hasonló álláspontra helyezkedett Emil Constantinescu exállamfő, a Népi Cselekvés elnöke is. A Dan Voiculescu vezette Román Humanista Párt is hiteltelennek tartja a kormány frissen kozmetizázott arculatát. /Újraméretezett, kibővített kormányszerkezet. Az ellenzék szerint nem több költséges szemfényvesztésnél. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./
2004. június 22.
Az Igazságügyi Minisztérium titkosszolgálatának Rodica Stanoiu minisztersége idején kinevezett vezetőjéről, Marian Urecheről kiderült, hogy a szeku munkatársa volt, tudósított a Ziua című bukaresti lap. /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 22./
2004. október 28.
A civil társadalom néhány hónappal ezelőtt létrehozta “A Tiszta Parlamentért Koalíciót” /melynek tagjai, a Román Akadémiai Társaság, a Pro Democratia, az APADOR-CH és több rangos szervezet/, feketelistát állítottak össze azokról a képviselő- és szenátorjelöltekről, akik erkölcsi szempontból nem lennének kívánatosak a törvényhozásban. A nyilvánosságra hozott ideiglenes névsor 132 nevet tartalmaz, ez megdöbbentő. Olyan nagyágyúk is szerepelnek a listán, mint Mircea Geoana, Razvan Theodorescu, Ioan Mircea Pascu, Ovidiu Branzan miniszterek, nem beszélve Rodica Stanoiu volt igazságügyi miniszterről, Iliescu jelenlegi elnöki tanácsosáról. /Kilin Sándor: Feketelista. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 28./
2005. március 4.
Rodica Stanoiu szenátor, volt igazságügy-miniszter levelet intézett a szenátus Állandó Bürójához, amelyben azt kérte, hogy a jogi szakbizottság követelje Frunda György szenátortól, nyújtsa be bizonyítékait bizonyos vele kapcsolatban tett kijelentéseire nézve, amelyek egy tévéadásban hangzottak el. A kérelmező mellékelte az adásról rögzített kazettát, valamint az elhangzottak írásos változatát. Frunda György szenátor erről kifejtette: mindazt, amit állított, most is vállalja Rodica Stanoiu volt igazságügy-miniszter sok hibát követett el. Minden fellebbezési pert felrendelt Bukarestbe, ezzel lehetetlen helyzetbe hozta a szűkös anyagi lehetőséggel rendelkező polgárokat, sokba kerültek az utazási költségek, a fővárosi tartózkodás meg az illetékek. Frunda nem értett egyet azzal, ahogyan összeállította a Bírók Legfelső Tanácsát, mert szubjektív kritériumok kerültek előtérbe. Azzal sem értett egyet, ahogyan a minisztérium belső hírszerzési szolgálatát (SIPA, most DGA) működtette, ugyanis leküldött embereket a börtönökbe és irodákba, hogy az elítéltektől „bizonyítékokat” szerezzenek az ügyészek és bírók ellen. Ezzel súlyosan megsértette a bírók függetlenségét. /Béres Katalin: Rodica Stanoiu bizonyítékokat követel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./
2005. november 10.
Az Európa Tanács jogi bizottsága elfogadta Frunda György jelentését a nemzetről. Az RMDSZ-szenátor kérdőívet küldött az ET tagországainak arról, hogy mi az elképzelésük a nemzetről. Az országok többsége, nevezetesen 35 válaszolt. Erik Jürgens holland szocialista képviselő, aki jelentést írt a magyar státustörvényről, nem nagy szimpátiával közelítette meg a kisebbségi kérdést. Ő javasolta, hogy készüljön jelentés a nemzetről. A bizottság végül Frundát nevezte ki jelentéstevőnek. Adrian Severin, Rodica Stanoiu és a szlovákok arra szavaztak, hogy ne tárgyalják meg a nemzetről szóló jelentést. A néppárti frakció viszont támogatta Frundát. Severin 27 módosító javaslatot nyújtott be. Frunda a jelentése szerint a nemzeti kisebbségek többségükben úgy jöttek létre, hogy a határok változtak meg a fejük fölött, nem ők vándoroltak egyik országból a másikba. Ezt az ET-ben ki akarták venni, mert, úgy mondták, hogy ott vannak például a romák, a katalánok, akik fölött nem volt határ, és ez nem elfogadható. Hosszas vita után végül sikerült elfogadtatni azt a tételt, hogy a nemzeti kisebbségek többsége államalkotó tényező. A nemzetközi dokumentumokban eddig nem volt ilyen megfogalmazás. A jelentés úgy fogalmazott, hogy az Európa Tanács elfogadja a kollektív jogokat. Sok olyan állam van – Szlovákia, Románia, Törökország, Franciaország – amely nem ismeri el a kollektív jogokat. Ennél a cikkelynél vita volt és hajszálon múlt, hogy átment. Ugyancsak fontos dolog, hogy sikerült elfogadtatni a pozitív diszkrimináció fogalmát. Ennek a törlését kérte Adrian Severin. Frunda jelentésében az egyik cikkely megengedi az anyaországnak, hogy jogalkotásban is próbálja orvosolni a határain kívül élő nemzettársai sorsát. /Mózes Edith: Elfogadta Frunda György nemzetről szóló jelentését az ET jogi bizottsága. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./
2005. december 21.
Frunda György szenátor cáfolta a Gandul bukaresti napilapban megjelent információt, miszerint az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) vizsgálatot indított volna ellene Andreea Ciuca marosvásárhelyi bírónő megvesztegetési perével kapcsolatosan. Ciuca, a Maros megyei törvényszék volt elnöke ellen 2003 júniusában indult bírósági eljárás korrupciós vádak miatt. A Legfelsőbb Semmítőszék és Bíróság idén júniusban első fokon felmentette Ciucát valamennyi vádpont alól. A szenátor elmondta, Rodica Stanoiu minisztert annak idején arra kérte, hogy tájékozódjon megfelelően Andreea Ciuca személye felől, akit ő gyanún felül álló, kiváló szakembernek tart. Felháborította ugyanis az, ahogyan Andreea Ciucával bántak: őrizetbe vették és kihallgatták az éjszaka kellős közepén. Frunda úgy vélekedett, a Gandulban megjelentek időzítése nem véletlen: közeledik a Ciuca-per fellebbezésének tárgyalása. /S.M. L.: Frunda elleni vádak a Ciuca-ügyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./
2006. augusztus 29.
Újratárgyalja a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) Corneliu Vadim Tudor ügyét. Erre azt követően kerül sor, hogy a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) is eljuttatta az átvilágító bizottsághoz a birtokában levő négy politikus-dossziét, ezek közül az egyik további adatokat tartalmaz a nagy-romániás pártvezérről. Száz autóbusznyi, 10 000 ember mozgósításával fenyeget Corneliu Vadim Tudor, akik majd kidobják Mircea Dinescut az átvilágító bizottság székházának ablakán. Nagy-Románia Párt elnöke felháborodását azok a sajtókommentárok vívták ki, amelyek szerint újabb bizonyítékok érkeztek a kémelhárítástól szekus múltjára vonatkozóan. A Külföldi Hírszerző Szolgálat /SIE/ több egykori titkosrendőrség tisztjeiről készült iratcsomót is átküldött az átvilágító bizottságnak. Az Evenimentul Zilei lap értesülései szerint az átadott dossziék közül az egyik Adrian Paunescué, akit állítólag Vadim Tudorhoz hasonló módon akartak beszervezni. Marius Oprea történész, miniszterelnöki tanácsos információi szerint egy másik ismert politikus, Rodica Stanoiu volt igazságügy-miniszter is ügynök volt, ő Paula fedőnév alatt jelentett. Elmondása szerint a volt szociáldemokrata tárcavezető legalább száz egykori szekustisztet foglalkoztatott a minisztériumban. /Sz. K.: Újabb politikus-dossziék az átvilágító bizottságnál. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./
2006. szeptember 6.
Egymás kezébe adták a kilincset szeptember 5-én a politikusok az átvilágítótestület (CNSAS) székházában. A testület meghallgatta Rodica Stanoiu szociáldemokrata szenátort, egykori igazságügyi minisztert is, aki annyit mondott, megfigyelési dossziéja volt a Szekuritáténál. A testület meghallgatta Dan Constantin Mocanescu független parlamenti képviselőt is, aki bevallotta, hogy 1989 előtt jelentést írt egy romániai származású külföldi állampolgárról. Hangsúlyozta azonban, hogy nem írt alá együttműködési nyilatkozatot. Sorin Antohi neves román történész, a budapesti Közép-Európai Egyetem (CEU) tanára, a Társadalmi Párbeszédért Csoport (GDS) egyik legaktívabb tagja elismerte, hogy együttműködött az egykori kommunista titkosrendőrséggel. Barátai és ismerősei egy részéről írt jelentéseket 1976 és 1982 között. Az együttműködési nyilatkozat zsarolás hatására született, miután a Szekuritáté az iskolából való kirúgással és börtönbüntetéssel fenyegette meg – állította Sorin Antohi. /Fall Sándor: CNSAS – szembesítés a dossziék titkaival. = Krónika (Kolozsvár), szept. 6./
2006. szeptember 15.
Bár a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságban (CNSAS) belső vizsgálat indult annak kiderítésére, miképpen kerülnek ki az intézményből titkosnak minősülő információk, a sajtó továbbra is rendszeresen rántja le a leplet olyan politikusokról, akik 1989 előtt besúgók voltak. Legutóbb az Adevarul bukaresti napilap Rodica Stanoiu volt igazságügyi miniszterről közölte, hogy harminc jelentést írt a Szekuritáténak. Stanoiu néhány napja kilépett a Szociáldemokrata Pártból. /Cs. P. T.: Még mindig „szivárog” a CNSAS. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./
2006. december 8.
Rodica Stanoiu volt igazságügyi miniszter együttműködött az egykori Szekuritátéval, döntött az átvilágító bizottság (CNSAS). December 8-án tisztújítást tartottak az átvilágító bizottságban. Megerősítették tisztségében Claudiu Secasiu (PNL) elnököt és Constantin Buchet (NRP) titkárt, alelnökké pedig Csendes Lászlót, az RMDSZ jelöltjét választották. /Stanoiu együttműködött a Szekuritátéval. Csendes László lett a CNSAS alelnöke. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./
2008. május 9.
Bűnvádi panasszal fordult a bukaresti táblabíróság ügyészségéhez Rodica Stanoiu egykori igazságügyi miniszter, hivatali visszaéléssel vádolva Csendes Lászlót, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) elnökét és Mihai Ionescut, a testület jogi tanácsadóját. Stanoiu szerint Csendes és Ionescu megakadályozták a kriminalisztikai intézet munkatársait abban, hogy elvégezzék a CNSAS ellen indított perében elrendelt íráspróbát annak kiderítésére, hogy az irattárban található dokumentumokon valóban a volt miniszter kézírása található-e. „Stanoiu módszerére vall ugyanakkor az is, hogy a sajtó útján értesültem a panaszról, ezért az egészet a miniszter szereplési vágyának tekintem” – mutatott rá Csendes. /N. B. I. : Stanoiu offenzívája. = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./
